Emlékeztek még arra a réges-régi időre, amikor a műkorcsolya-közvetítéseket a dupla axelek helyett a kűrruhák ismertetője határozta meg? Mostanra annyi változott, hogy az ilyen-olyan plazmatévék idejében már nem kell a riporter hangjára (és ízlésére) hagyatkoznunk. Az viszont maradt, hogy a versenyben a ruhák a legérdekesebbek. Nagylányunk is lelkesen figyeli az olimpiát. És benne a kűrruhákat. Be is jelentette, hogy korcsolyázni szeretne menni. Nosza, elő az overállal, vízhatlan kesztyűvel, vastag sapkával!
Nézi, nézi, aztán közli, hogy ha neki mindezt magára kellene vennie, akkor inkább itthon marad. Mert ugye a korcsolyázás mit sem ér flitterek, csillogók, pörgő szoknyák nélkül...
